Következményei  – a többi függőséghez hasonlóan – nem csak magát a függőt, de környezetét is sújtják. Hogyan alakul ki a szerencsejáték-függőség? Mik a tünetei? Hogyan gyógyítható? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A filmekből ismerős lehet a rulettjátékos, aki az utolsó fillérjét is eljátssza, vagy a pókerjátékos, aki mindent feltesz egy lapra. De nem csak ezektől, hanem gyakorlatilag bármelyik szerencsejátéktól függővé válhat, aki hajlamos rá. A családtagok, barátok pedig gyakran már túl későn veszik észre, hogy baj van. Pedig léteznek online és offline elérhető szerencsejáték függőség tesztek is, amivel a szeretteink esetében hamar fel lehet ismerni a bajt.

Az alábbiakban körbejárjuk a szerencsejáték-függőség mint betegség okait, jellemzőit, tüneteit, és azt is megvizsgáljuk, hogyan lehet védekezni ellene.

Mit értünk játékfüggőségen?

A kóros játékszenvedély nem testi, kémiai függőséget jelent, mint például a drogok vagy az alkohol esetében, ám lényege ezekhez hasonlóan a mindennapi valóságtól való menekülés. A játékszenvedély – más néven patológiás gambling – működési elve, hogy a beteg számára a hirtelen, könnyen megszerezhető (vagy annak tűnő) nyeremény lehetősége rendkívül csábító. Ez, és a nyeremény eléréséhez vezető folyamat izgalmai, a közben jelentkező adrenalinlöketek eredményezik azt az örömérzést, amiért a függő egy idő után szinte bármire hajlandó.

A játékfüggőség két fő típusa a számítógépes játékoktól való függőség és a szerencsejáték-függőség. Az elsőnél a játékra fordított túlzottan sok idő jelenti a problémát, ennek következtében a függőnek életvezetési gondjai támadnak. A másodiknál is jelen van ez a tényező, de sokkal hangsúlyosabbak a szerencsejáték-függőség következtében kialakuló anyagi problémák. Ennél a függőségnél az életmódot befolyásoló nehézségek is inkább ennek köszönhetően jelentkeznek.

Hogyan alakul ki játékfüggőség?

A fizikailag is megnyilvánuló függőségekkel ellentétben itt nincsenek testi tünetek. Így a szerencsejáték-függőséget sokkal nehezebb felismerni – nem csak a beteg környezetének, a betegnek is. Természetesen ez is egy fokozatos folyamat, amely időben jól tagolható.

1. A kecsegtető kezdetek

Ebben a szakaszban a játékosok több mint kétharmada jóval többször nyer, mint ahányszor veszít. A játékos pedig ilyenkor csak a pozitívumokat érzékeli, több kisebb vagy egy nagyobb nyeremény hatására saját sikerélményként kezeli, amikor nyer. A hamis biztonságérzet és a sikerélmény pedig arra ösztönzi, hogy egyre sűrűbben, egyre nagyobb tétekben játsszon.

2. Kritikus szokás kialakulása

A játék a kikapcsolódás, a mindennapi mókuskerékből való kilépés eszközévé válik. A beteg egyre kevésbé képes eleget tenni a mindennapi – munkahelyi, iskolai, családi – kötelességeinek. Fokozatosan erősödő vágyat érez a játék iránt, ami szenvedélyesebb lesz és gyakoribbá válik. A függő egyre több pénzt veszít a játék során, és a környezete elől is titkolni kezdi, hogy játszik. Elkezdődnek a kölcsönkérések is.

3. Függőség

Ebben a fázisban a játék már nem az élvezetről szól, és sokszor nem is a nyeremény csábítja a beteget. Itt gyakran már arról van szó, hogy az eddig elvesztett pénzt szeretné visszanyerni, hogy egyenesbe jöjjön. A játék automatizmussá válik, a beteg felismeri, hogy függővé vált a szerencsejátéktól. Ugyanakkor nem képes kontrollálni a játékot, teljesen kiszolgáltatottnak érzi magát a függéssel szemben. Végül pénzügyi összeomlás következik be, akár többször is egymás után. Ezt már a környezete előtt sem könnyű titkolni – van, hogy a függő nem is képes rá. Jellemző az is, hogy ígéretet tesz – magának és a családtagjainak, barátainak is -, hogy abbahagyja a játékot. Ezt azonban képtelen betartani, ennek következtében önutálat és akár súlyos depresszió is jelentkezhet.

A játékfüggőség okai

A Wikipédia szerint a hátterében egy hasonló szerotoninzavar állhat, mint ami a depressziót is okozza. A betegek agyában fokozott endorfintermelést figyeltek meg szerencsejáték közben. Thorsten Heed pszichoterapeuta szerint a betegségre hajlamosító tényező az önértékelési és a kapcsolati zavar. Ezen kívül pedig a játékkal kapcsolatos izgalom kontrolljának a hiánya, vagyis ha valaki képtelen uralkodni azokon az impulzusokon, amelyek a játékra motiválják.

A játékfüggőség okai lehetnek még:

• genetikai tényezők
• fokozott stressz
• rossz családi minta követése

A játékfüggőség tünetei

• elmagányosodás
• depresszió
• folyamatos pénzzavar
• gyakori kölcsönkérések
• eladósodás és/vagy teljes csőd
• súlyosabb esetben az állás vagy akár a lakás elvesztése
• pszichoszomatikus tünetek is felléphetnek (gyomorfájás, fejfájás, de akár szívinfarktus is)

A szerencsejáték-függőség kezelése

A betegség jellegénél fogva elsősorban szakszerű tanácsadás, például kognitív viselkedésterápia lehet a megoldás – tehát mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Ezt érdemes kiegészíteni a hasonló betegséggel küzdő, gyógyuló vagy gyógyult emberek közösségéhez való csatlakozással. A Névtelen Szerencsejátékosoknak szerencsére Magyarországon is van egyesületük (Gamblers Anonymus néven is megtalálhatóak).

A szerencsejáték-függőség megelőzése

A gyerekek védelme érdekében Magyarországon a szerencsejáték a 18. életév betöltéséhez kötött. Ha felnőttként is szeretnénk elkerülni a függőséget, érdemes határokat szabni. Például előre eldönteni, hogy maximum mennyi pénzt költünk a játékra, és ezt betartani akár nyerő szériában vagyunk, akár nem, vagy épp milyen játékkal vagyunk hajlandóak játszani és mivel nem (például pénznyerő automaták, slot machine játékok). Ilyen önkéntes koráltozásra egyébként a Szerencsejáték Zrt. honlapján is lehetőség van. Más kérdés, hogy a szerencsejáték-függőség szempontjából inkább az élő és online kaszinók vagy a nyerőgépek az igazán veszélyesek.

Ha viszont valaki már függővé vált, akkor tudnia kell, hogy az alkoholhoz vagy a drogokhoz hasonlóan ennél a betegségnél is csak a teljes önmegtartóztatás hozhat megoldást. Az ugyanis, hogy “csak egy kicsit játszom”, nem működik, minden esetben visszaeséshez vezet a tapasztalatok szerint.