A lottó története: az ókori Rómától a modern időkig
A számos ma népszerű szerencsejáték és ahhoz hasonló szórakozási lehetőség közül a lottó talán a legismertebb és legelterjedebb Magyarországon. Ahogy arra e cikk folytatásában rámutatunk, ennek a játéknak hazánkban is komoly, több évszázados története van.
Az ismertség és elterjedtség mögött azonban minden bizonnyal tetten érhető az a tény, hogy a második világháborútól a rendszerváltásig tartó időszakban a magyarok tulajdonképpen kétféle szerencsejáték-jellegű kikapcsolódás közül választhattak, ezek voltak a lottó és a totó játékok. Ennek megfelelően lottózó-totózó irodák működtek, ahová az emberek bemehettek és kitölthették aktuális heti szelvényüket.
A lottósorsolásokat pedig komoly nézőközönség figyelte a tévében, hiszen a gömbből kihúzott golyóktól függött, hogy valaki akár komolyabb összeggel is gazdagabb lehessen.
Mára, az internet és az online szerencsejáték-oldalak elterjedésének, népszerűségének köszönhetően ez az ágazat is komoly változásokon esett át. Az ilyen platformokon különböző mobile nyerőgépek és online lottózás is elérhető, amelyek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy akár otthonról, sőt, mobiltelefonon menet közben lottózhassanak és a megnyerhető összegek is nagyobbak.
Persze nem volt ez mindig így, a folytatásban bemutatjuk a lottózás nemzetközi és honi történetét, talán tudunk olyan történeteket és tényeket hozni, amelyeket eddig nem ismertél.
A római kezdetek
A lottózás kezdetleges formájában az ókori Rómában jelent meg, mégpedig Augustus Ceasar idejében. Ahogy a mai napig jellemző, már akkor is az államkassza feltöltése volt a motiváció. Az történt ugyanis, hogy Róma városa rossz állapotban volt, de nem volt pénz az utcák, infrastruktúra javítására.
Az adóterhek mértéke miatt pedig a császár nem mert újabb kötelezettségeket kiróni a polgárokra, úgyhogy bevezették a lottójátékot, amelyen keresztül, akár azt is mondhatjuk, hogy a polgárok önként és dalolva adóztak.
Az őt két évszázaddal később követő Elagabalus császár egészen rendhagyó módon állt ehhez a játékhoz. Az általa meghonosított változat úgy nézett ki, hogy egy katapult segítségével dobálták a tömegbe a szelvényeket. A császár viszont a szelvények mellett kígyókat, darazsakat, sőt halálos ítéleteket is a tömegbe küldött, úgyhogy egészen fiatalon, 18 évesen egy merényletben halt meg.
A lottó a maira leginkább hasonlító, a 90/5-ös játék formájában az olaszországi Genovában jelent meg, bár kissé más volt, mint mai. Ugyanis, ezt a fajta sorsolást a választásokon használták. Úgy kell elképzelni a dolgot, hogy a városi tanácsba 90 polgár közül választottak minden évben 5 tagot, a polgárok pedig ennek az öt képviselőnek a kilétére tippelhettek.
Mivel ez a fajta játék nagyon népszerű volt, tekintve, hogy a telitalálat esélye elég csekély volt, ennélfogva pedig a nyeremény elég tekintélyes, a város felismerte, hogy ezt az időtöltést felhasználhatják a városi kassza feltöltésére.
A város 1620-ban intézményesítette a lottózást és mivel a jó példa ragadós, más olasz városokban is meghonosodott ez az időtöltés, sőt, miután világossá vált, hogy ez a költségvetés számára igen csak előnyös finanszírozási lehetőség, Európa más városai és bevezették és népszerűsíteni kezdték. A játék a tengerentúlon is elterjedt, az amerikaiak a függetlenségi harc költségeinek fedezése céljából vezették be ezt a játékot.
A magyarországi lottózás kezdetei
A magyar területeken a genovai lottózási modell jelent meg és terjedt el. Az itteni kezdetek 1762-re tehetők, a játék neve lutri volt és ahogy Genovában, itt is a 90 számból kellett ötöt helyesen megtippelni. A játék akkor még Bécs kezében volt, majd 1868-ban került magyar irányítás alá, Pest azonban nem látott benne elég fantáziát és egészen a második világháború végéig szünetelt ez a fajta játék nálunk.
Az újraindulásra 1957-ben került sor, az akkori magyar államvezetés szintén pénzelési forrást látott benne, illetve 1956 után hangulatenyhítési célja is volt. A játék gyorsan népszerű lett, az első sorsolás előtt egy hónappal már 100 ezer szelvényt sikerült eladni, magára a sorsolásra pedig több, mint másfélmillió szelvény érkezett be.
A következő komoly változás a rendszerváltás után történt, 1991-től működik ugyanis a teljes halmozódás, ami azt jelenti, hogy mindaddig növekszik a nyereményalap, amíg nem lesz telitalálatos szelvény. Az internet elterjedésének köszönhetően 1997 óta van lehetőség online és telefonos fogadásokra is, illetve az online térben a játéknak számos új formája is elérhető. Ezek változatosabb tippelési lehetőségeket biztosítanak és lehetőségünk van akár nemzetközi sorsolásokon is könnyedén részt venni.